pénzügyi tudatosság Márton Péter László

Miért fontos a munkáltató számára a dolgozóik anyagi jóléte, pénzügyi tudatossága, pénzügyi ismereteik és készségeik fejlesztése?

„A pénzügyi kultúra a tudatosság, ismeretek, készségek, és viselkedések kombinációja, amelyekre szükség van a megalapozott pénzügyi döntések meghozatalához és végső soron az egyéni pénzügyi jólét eléréséhez.”

Atkinson, Messy

A cím első része bár sugallja, de most nem arról lesz szó, hogy a munkáltató milyen anyagi juttatásokkal lássa el a dolgozóit.

Ez az cikk arról szeretne képet nyújtani, hogy miért kell hogy segítse a munkáltató a dolgozóját, hogy pénzügyileg tudatos legyen, az anyagi helyzetét ne csak és kizárólag a munkájából eredő juttatások szemszögéből ítélje meg.

A mindennapjainkat, az életünket körülveszi az anyagi helyzetünk, része az életünknek. Befolyásolja (nyilván nem kizárólagosan, de ilyenre is van példa) közérzetünket, mentális és fizikai egészségünket, társadalmi kapcsolatainkat.

A mai világ, pénzügyi környezet tele van kihívásokkal, rengeteg információval melyek gyorsan és hektikusan változnak. A ma lehetőségei holnapra eltűnnek, újak lépnek a helyükre.

Megkérdezve az előadások, tréningek során az embereket, a legtöbbször előkerülő jelző most az a bizonytalanság.

Fontos, hogy a munkavállalónak legyen terve a nehézségekre, gondoljon a közeli és természetesen a távolabbi jövőjére, egyéni, családi (és közösségi) szinten is.

Tűzzön ki pénzügyi célokat, melyek reálisak, de kihívással teliek is! Ha elindul ezen az úton jusson el oda, hogy meg tudja fogalmazni (esetleg le is írni!), hogy mire? mennyit? mennyi idő alatt? mikor? fogja ezt elérni. Gondolja végig hány ilyen célt szeretne kitűzni, megvalósítani!

Miért fontos, hogy a fenti kérdésekre válasz adjon saját magának?

Ha valaki foglalkozik ezzel a témával, tanul róla, kitartóan és fegyelmezetten tesz az általa kitűzött célok érdekében, nagyobb valószínűséggel tudhatja „egészségesnek” az anyagi helyzetét. Ez biztonságot, nagyobb nyugalmat, körültekintőbb döntéseket, jobb közérzetet, mentális és fizikális egészséget eredményezhet.

Egyénileg (magától), nagyon kevés ember kezd el ezzel foglalkozni. Itt jön be a munkáltató szerepe, nyújtson ilyen jellegű támogatást is a dolgozóinak.

Talán nincs is olyan ember, akit ez a téma ne érintene, mégis az emberek zöme nem foglalkozik vele. Fél tőle, nincs meg hozzá a tudása, eleve reménytelennek érzi a helyzetét, nincs rá ideje, nem tartja elég fontosnak. A visszajelzések alapján én tudom, hogy ez nagyon fontos téma és a munkáltatók is.

Tapasztalatom szerint, ha valaki hajlandó ezeket a kérdéseket magának feltenni, már nagyot lépett előre, a kérdésekre adott válaszokkal pedig jócskán az átlag felé kerülhet.

Az előadásaim, tréningjeim során az egyes generációkat általában más témakörök érdeklik. A fiatalok, pályakezdők az innovatív termékek (fintech technológiák, kriptovaluták, elektronikus fizetési eszközök stb.) érdeklik, a középkorúak a család, gyerek témakörökhöz kötődő pénzügyi szolgáltatásokról (Pl.: babakötvény, élet-, baleset-, egészségbiztosítás, lakáshitelek stb.) érdeklődnek, míg az idősebbek a hagyományos, konzervatív, egyszerű témákra fókuszálnak. Természetesen átfedések mindig vannak. A nyugdíjcélú megtakarítások iránt érdeklődők életkora az elmúlt években folyamatosan kitágult, ma a 20-as éveik végén járó fiatalok közül is egyre többen gondolnak arra, mi lesz 30, 40 év múlva.

A lehetőségek rendelkezésre állnak minden korosztály számára, hogy elinduljanak az öngondoskodás útján, de ehhez minél több figyelemfelhívás, edukáció és szakmai segítség szükséges.

Kedves felelős vállalatvezetők, döntéshozók! Lépjünk ebben, könnyítsük meg a munkavállalóink dolgát a pénzügyi kultúra rögös útján!

A téma szorosan kötődik a munkahelyi jólléti (well-being) programhoz, mely egyre több cég életében tölt be jelentős szerepet!

Keressetek bátran!

Márton Péter László

pénzügyi szakember, pénzügyi tudatosság tréner

Ha tetszett a bejegyzés oszd meg másokkal is.