Munkahelyi jólléti (well-being) program

Miért is fontos, hogy még többet foglalkozzunk a munkahelyi jólléti (well-being) programokkal a vállalatoknál?

Mert az egészséges és elégedett munkavállaló, hatékony, produktív, kreatív és motivált a munkájában, könnyebben megküzd a kihívásokkal (pl. a munkahelyi stresszel) és hosszabb távon lehet rá számítani a munkahelyen, mely számára is biztonságot és magasabb önbecsülést jelent. Vállalati szinten, ha egészségesebbek a dolgozók, csökkennek az egészségügyi kiadások, alacsonyabb lesz a fluktuáció, a termelékenység növekszik, illetve a vállalat megítélése és a vállalaton belüli légkör is javul. (Juhász, 2002)

Egy 2020-as angol tanulmány (CIPD, 2020) szerint, melyben több mint 1000 munkavállalót kérdeztek meg a következők derültek ki:

Átlag 6 napot vannak betegszabadságon a munkavállalók, de a megkérdezettek 89% betegen is dolgozik, illetve 73% szabadnapjaikon is hazaviszi a munkát. A hosszabb betegszabadságra szorultak 59% jelölte meg a mentális problémát ennek okaként. Ezzel szoros összefüggésbe hozható, hogy a megkérdezettek jelezték, hogy megnőtt a munkahelyi stressz előző évhez képest, 60% volt az, aki a megnövekedett munkaterhelésre hivatkozott, 41% pedig a menedzsment nem megfelelő stílusának tulajdonította a stressz forrását. A megkérdezetteknek 58%-a jelezte, hogy a közvetlen vezetőknek fontos szerepük lenne a dolgozói jóllét támogatásában, a mentális betegségre figyelmeztető jelek felismerésében és az ezt támogató beszélgetésekben. (CIPD, 2020)

A munkahelyi jólléti programokat 7 fő területre bonthatjuk (CIPD, 2020) :

1. Egészség támogatása:
   1. fizikai egészség: foglalkozás-egészségügy, egészségfejlesztő programok, egészségbiztosítás, munkavállalói segítő programok
   2. fizikai biztonság: biztonságos munkamódszerek, munkavédelmi oktatás
   3. mentális egészség: stressz-, kockázat-, konfliktus- kezelés, vezetők asszertív kommunikációját támogató tréningek, mentálhigiénés támogatás
2. Megfelelő munkakörnyezet kialakításának támogatása:
   1. ergonomikusan kialakított munkahelyek, nyitott befogadó kultúra
   2. hatékony emberi erőforrás menedzsment, munka-magánélet egyensúlyát támogató munkaterhelés, vezetés
   3. változásmenedzsment, dolgozói bevonás
   4. tisztességes, átlátható javadalmazási, elismerési rendszer
3. Támogató értékrendszer:
   1. értéken alapuló vezetés, világos küldetés, célok, jólléti stratégia
   2. vállalati társadalmi felelősségvállalás
   3. sokszínűség és elfogadás, kulturális szerepvállalás, vezetői képzések
4. Szociális támogatás:
   1. munkavállalói konzultáció, valódi párbeszéd a dolgozókkal
   2. pozitív, egészséges csapatmunka és munkakapcsolatok
5. Személyes növekedés támogatása:
   1. teljesítménymenedzsment, készségfejlesztési tervek, mentorálás
   2. reziliencia fejlesztése, pozitív kapcsolatok
   3. kreativitást támogató, innovációs műhelyek
6. Életmódbeli támogatás:
   1. fizikai aktivitás támogatása (sport, relaxáció)
   2. egészséges étkezés támogatása
7. Pénzügyi jóllét támogatása:
   1. méltányos javadalmazás, pénzügyi tudatosság tanácsadás
   2. nyugdíj-előtakarékosság támogatása, munkavállalói segítségnyújtás

Sok olyan terület van a fent említett programok közül, amelyekre már nagy hangsúlyt fektetnek a cégek. Ilyen például a fizikai egészség és biztonság, fizikai aktivitás és egészséges életmód támogatása (pl. munkahelyi masszázs, joga, gyümölcsnapok, sportlehetőségek), az ergonomikus munkahelyek kialakítása, a társadalmi, kulturális felelősségvállalás, a teljesítménymenedzsment, teljesítmény növekedést támogató készségfejlesztések és vezetőfejlesztések, valamint a méltányos javadalmazás és pénzügyi segítő programok is.

A további fejlesztésre a következő területeken látok lehetőséget az ilyen típusú vállalatoknál: mentális egészségfejlesztés, munka-magánélet egyensúlyát támogató munkaszervezés, érzelmi intelligenciát fejlesztő vezetői tréningek, melyek segítenek a dolgozókkal való hatékonyabb és empatikusabb kommunikációban.

Sok cégnél folyamatos a csapatépítés a nagy fluktuáció miatt, viszont ezek is fejleszthetőek és olyan készségekre lehetne még nagyobb hangsúlyt helyezni, mint a kreativitás fejlesztés, a megnövekedett munkahelyi stressz miatti reziliencia fejlesztés és az ennek alapját képező önismereti csapatépítők, valamint a pénzügyi tudatosság fejlesztése.

Ezen meglátásaimat az (CIPD, 2020) angol felmérés és az általa készített tanulmány és elemzés is alátámassza.

Laczkó Erika üzletviteli tanácsadó, tréner, munkahelyi mentálhigiénés szakember

Hivatkozások

CIPD, 2020. www.cipd.co.uk. [Online]
Available at: https://www.cipd.co.uk/knowledge/culture/well-being/health-well-being-work
[Hozzáférés dátuma: 03 03 2021].

CIPD, 2020. www.cipd.co.uk. [Online]
Available at: https://www.cipd.co.uk/knowledge/culture/well-being/help-team-thrive
[Hozzáférés dátuma: 03 03 2021].

CIPD, 2020. www.cipd.co.uk. [Online]
Available at: https://www.cipd.co.uk/knowledge/culture/well-being/factsheet#19510
[Hozzáférés dátuma: 03 03 2021].

Juhász, Á., 2002. Munkahelyi stressz és munkahelyi egészségfejlesztés. Budapest: Oktatási segédanyag.

Laczkó, E., 2021. A mentális egészségfejlesztés helye és formái a munkahelyi jólléti (well-being) programban, kiemelt fókusszal a középvezetőkre. Budapest: BGE.