Mentálhigiéné – mentális egészség a munkahelyen
A WHO definíciójában „a mentális egészség az egészség szerves eleme és egy olyan jólléti állapot amikor az egyén felismeri saját képességeit, képes megbirkózni az élet normális stresszével, produktívan tud dolgozni és hozzájárulni a közösséghez.” (WHO, 2018)
Az egyén szintjén a mentális jóllét a következő területeken nyilvánul meg:
Ezen személyek:
- önbizalommal és pozitív önértékeléssel rendelkeznek
- érzéseikkel megfelelően tudnak bánni
- munkával való elkötelezettség jellemzi őket
- produktívan élnek és dolgoznak
- mindennapi stresszel megbirkóznak
- a változásokhoz jól alkalmazkodnak.
Munkahelyi szinten a stressz megelőzési programok kialakítását a WHO is támogatja, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy a kezeletlen nagyfokú nyomásnak kitett munkavállalók olyan nagy stresszt élnek meg, mely számos súlyos mentális egészségügyi problémát okozhat, ilyen lehet leggyakrabban a szorongás és a depresszió. ( Leka & Jain, 2017) A beszámoló alapján ez a stresszválasz akkor alakul ki ha a munkahelyi elvárások nem felelnek meg a munkavállalók tudásának és képességeiknek és ez megkérdőjelezi a stresszel való megküzdési képességüket.
A mentális problémák miatti lebetegedés negatívan hat az egyén mellett a vállalatokra is, mert nehéz helyettesíteni a kiesett munkavállalót, nagyobb nyomás helyeződik az ottmaradt kollégákra, illetve a csoporton belüli hangulatra is rányomja negatív bélyegét.
Ezzel szemben a mentális jóllét fejlesztése, segít megtartani a produktív munkavállalókat, minél nagyobb a párbeszéd a vezetők és dolgozók között, annál nagyobb kreativitás és innováció érhető el, mely elengedhetetlen a dinamikus üzleti élethez és a vállalat pozitív hírnevéhez.
Rohamosan változó világunkban és a munkahelyeken is elvárás, hogy az emberek ezen változásokhoz minél jobban tudjanak alkalmazkodni, ennek érdekében fejlődni tudjanak, ehhez ne csak fizikailag, hanem mentálisan és lelkileg is készen álljanak.
A lelki egészségünk fejlesztése érdekében mentálhigiénés szakemberekhez fordulhatunk segítségért. Ezen szakemberek képzése folyamatos és az utóbbi időben egyre növekszik, de a multinacionális kereskedelmi vállalatok közül kevesen veszik igénybe szolgáltatásaikat, inkább alkalmaznak trénereket, üzleti coach-okat kivételes esetben pszichológusokat. Más területen, mint például az egészségügyben, az oktatásban és a szociális intézményekben a gyakorlat az ellenkezőjét mutatja. Pedig fontos lenne olyan mentálhigiénés szakemberek alkalmazása minden iparágban, aki fel tudja mérni, hogy milyen típusú segítségre van szüksége a szervezetnek és azon belül az egyéneknek.
„A mentálhigiéné nem csupán a pszichés megbetegedések és magatartászavarok megelőzése, hanem a lelki egészségvédelem is, mégpedig pozitív értelemben, mindazoknak a folyamatoknak és intézkedéseknek, tevékenységeknek összessége, amelyek az emberi személyiséget és a közösségi kapcsolatot erősebbé, fejlettebbé, magasabb szervezettségűvé teszik.” (Buda, 1994)
A szervezeten belüli interperszonális kapcsolatok és a munkahelyi légkör is hat a dolgozókra, ilyen lehet az összetartás hiánya és a belső konfliktusok, melynél egy nem megfelelő vezetői stílus csak ront a helyzeten. A dolgozók oktatása a megfelelő munkahelyi viselkedésre pedig építheti a mentálhigiénés szemléletet.
Nagy hangsúly helyeződik tehát a vezetőkre, mert nem csak a döntés, ellenőrzés, irányítás tartozik a feladatik közé, hanem az emberi folyamatok szabályozása is a megfelelő kommunikáció által.
Ez az a terület, ahol fejlesztésre lenne szükség tapasztalataim szerint is, mert találkozunk nagyon sok szakmailag sikeres vezetővel a versenyszférában, akik az emberi kapcsolataikat kevésbé sikeresen tudják menedzselni, mely rombolóan hat a szervezetre és az ott dolgozókra.
A munkahelyi mentálhigiéné legfontosabb feladata a prevenció, vagyis a kóros folyamatok kialakulásának megakadályozása. Mindeközben felkészíti a dolgozókat, hogyan kerülhetik el a lelki egészséget veszélyeztető tényezőket, illetve hogyan tudnak különböző megküzdési (coping) stratégiákat alkalmazni és megfelelő lelki ellenálló képességet (reziliencia) kialakítani.
Laczkó Erika üzletviteli tanácsadó, tréner, munkahelyi mentálhigiénés szakember
Hivatkozások
Leka, S. & Jain, A., 2017. EU COMPASS FOR ACTION: MENTAL HEALTH IN THE WORKPLACE, University of Nottingham: Centre for Organizational Health & Development.
Buda, B., 1994. Mentálhigiéné. Budapest: Animula Kiadó.
Laczkó, E., 2021. A mentális egészségfejlesztés helye és formái a munkahelyi jólléti (well-being) programban, kiemelt fókusszal a középvezetőkre. Budapest: BGE.
WHO, 2018. www.who.int. [Online]
Available at: https://www.who.int/en/news-room/fact-sheets/detail/mental-health-strengthening-our-response
[Hozzáférés dátuma: 28 03 2021].